Egy szép téli napon, miközben Dr. Timm sekélyes tekintettel bámulta az ablakból a hópelyhek lágy hullását, egyre csak barátnője, a csodaszép Josiko Hiroko szavaira tudott gondolni: „Mily csodálatos az ég. Mily csodálatos lenne eljutni a csillagok közé!” Timm ekkor felpattant kényelmes kanapéjáról, és egy merész gondolattal a fejében Dr. Jürgen Torres lakása felé vette az irányt. Jürgen helyeselte az ötletet, de rögvest hozzátette, közülük senki nem lenne képes megépíteni egy űrhajót. Timm ekkor kissé hazaindult, és csalódottságát feledtetendő, a közeli kocsmában töltötte az estét.
Másnap, mikor a hajnal első napsugara előtűnt a havas fák mögül, Timm kissé másnaposan, de újult erővel kutatta álmai űrhajója megépítésének lehetőségeit. Így talált rá a merész paranormális gépeiről hírhedt divattervezőre, a méltán híres Jan Polderskire. Rögvest fel is hívta, és felvázolta neki terveit. Polderski úr nem tudott nemet mondani a felkérésnek, így már másnap repülőre ült, hogy mihamarabb találkozhasson az űrhajó megálmodójával.
